Ha Magyarországra egyetlen hatalmas telekként tekintünk, az államra pedig a felelős tulajdonosra, könnyen érthetővé válik, miért végez kulcsfontosságú munkát a Lechner közigazgatási és államhatárokkal foglalkozó csapata: minden tulajdonos pontosan tudni szeretné, meddig terjed a birtoka. Az államhatárok pontos adatainak meghatározásában az ország jó irányba halad, a digitális, online hozzáférhető adatbázis megteremtése még feladat. Ebből a szempontból is izgalmas lehet a 2026. október 8-ai, Lechner szervezésében megvalósuló Nemzetközi Téradat-konferencia, ahol a Nemzeti Téradat-ökoszisztéma létrehozása mellett többek között ez a téma is felmerül. Varga Norbertet, a Lechner Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetőjét kérdeztük.
Mi az, amit a legtöbben nem tudnak a közigazgatási és államhatárokról?
Az államhatárt a múltban mindig sajátos misztikum lengte körül. Hol egy politikailag megosztott kontinenst vágott ketté szögesdróttal és aknamezőkkel, hol szigorú vám- és útlevélvizsgálatot, órákig tartó sorban állást jelentett, de mindenképpen elválasztott. A világban sok helyen ma is feszültségek forrása a vitatott határvonal.
A „Rendezett határ – jó szomszédság” elv pontosan kifejezi, mit jelent a jogilag és geodéziailag egyértelmű, a terepen is jól megjelölt határ. Mióta Magyarország schengeni tagállam, és a határok szinte bárhol szabadon átjárhatók, gyakran megkapjuk a kérdést: egyáltalán miért kell még mérni és nyilvántartani őket, és vajon nagyobb lesz-e ettől Magyarország?
Természetesen az ország nem lesz nagyobb, hiszen a határvonal mindig a szomszéd államokkal közös megállapodásokon alapul. A mérésre és a folyamatos karbantartásra viszont óriási szükség van. Magyarország államhatára jelenleg 2215 kilométer hosszú. Ennek körülbelül a fele rendelkezik modern határokmányokkal, a másik felénél viszont még százéves dokumentációkból dolgoznak a szakemberek. Fontos látni, hogy a régi okmányok is a koruknak megfelelő pontosságúak és megbízhatóak, de a feladatunk ezen okmányok modernizálása és numerikus pontosítása. Jelenleg például a magyar–szlovák határ 655 kilométeres szakaszának újramérése és az új határokmányok szerkesztése zajlik lassan a végéhez közeledve.
Mi minden épül ezekre az adatokra a hétköznapokban?
A határ, mint jogi és fizikai valóság a szabad átjárás mellett sem szűnt meg. Minden államnak pontosan tudnia kell, meddig terjed a szuverenitása, meddig hatályos a saját joga, és meddig igazgathat egy térséget.
A földmérés és térképészet egyik alapszabálya a „nagyból a kicsi felé haladás”. Először a legfelső, tág keretet kell rögzíteni, és abba illeszkedhet minden más. Az országhatár 53 ezer töréspontja adja ezt az alapot. Magyarországra úgy is tekinthetünk, mint egyetlen óriási telekre: és ahogy minden telektulajdonos, az állam is pontosan tudni akarja, hol húzódnak a birtoka határai.
Az államhatár ráadásul többszintű közigazgatási határ: egyszerre választ el két független országot, miközben megye-, járás-, település- és fekvéshatár is. Sőt, a legvégső szinten magán, állami vagy önkormányzati parcellák telekhatára is egyben.
Miért olyan fontos a pontos és naprakész határadat?
Közismert tény, hogy a határvonalak a valóságban változhatnak. Változhatnak a két szomszédos állam közös döntése nyomán (például egy mesterséges folyószabályozás következtében), vagy a természeti környezet alakulása miatt (mint a természetes medermódosulások).
A határmunka elengedhetetlen feltétele a kétoldalúság: mindkét állam szakemberei ugyanazokkal az alapadatokkal dolgoznak, a méréseket párhuzamosan dolgozzák fel mindkét oldalon, és pontosan ugyanannak az eredménynek kell kijönnie. Eltérés vagy átfedés a két határ között nem maradhat. Ez egy aprólékos, hosszabb egyeztetési folyamat, amely garantálja a stabilitást. Ezen változások szigorú dokumentálása és naprakész nyilvántartása elengedhetetlen, majd a változásokhoz kell igazítani a közigazgatási határokat, és legvégül a telekhatárokat is.
Szerinted melyik lesz a konferencia egyik legizgalmasabb kérdése ezen a területen?
Ma minden új határokmányt és határjegyzőkönyvet a Magyar Közlönyben hirdetnek ki. A szakterület büszkesége, hogy korábban egy rekordméretű, mintegy 13 ezer oldalas közlönykiadásban jelentek meg a részletes határadatok 2009-ben. Az állami feladatokhoz és a piaci felhasználók számára elengedhetetlen, hogy a felhasznált adatok államilag garantált minőségűek, hivatalosan átvettek és digitálisan hozzáférhetők legyenek.
Ebből kifolyólag, ennek a modernizált adatbázisnak kell minden más térinformatikai fejlesztés alapjául szolgálnia. A szakmai koncepció és a rendelkezések már készen állnak, most a megvalósítás fázisa következik, amelyben a kiemelt projektek (mint a TAS) kulcsszerepet játszanak. Ezért elengedhetetlen, hogy erről a digitalizációs lépésről a szakmai fórumokon és konferenciákon is nyílt párbeszéd folyjon.
Nemzetközi Téradat konferencia 2026
Időpont: 2026. október 8.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem
Fotó: Tóth András / Lechner Tudásközpont
